Címlap Egyéb érdekességek Húsvéti ünnepkör - hagyományok
Húsvéti ünnepkör - hagyományok

HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR

A népi hitvilágban a Húsvét az újjászületést, a feltámadást, a termékenységet jeleníti meg, hiszen ekkor győz a világosság a sötétség felett, a tavasz a tél felett, és a tetszhalott természet újraéled, termékenyre fordul.

 

A tojás az élet keletkezésének jelképe mindenütt a világon, ezért az élet, a születés, az újjászületés, a feltámadás szimbóluma. A locsolással együtt ősi termékenységvarázslás. A fiú megöntözi a leányt (vízzel), mire a lány új élettel (tojással) ajándékozza meg.

 

A húsvéti tojás piros színe az emberiség történelmének hajnalától védő erőt jelent, mely megoltalmaz az ártó szellemektől. A tojások díszítésében az ősi magyar hitvilág óvó-védő (dobköteles minták, életfa, tulipán, kereszt, stb.), rontáselhárító (kakastaréj, tyúkláb, ujjas, csillagos, stb.) jeleit fedezhetjük fel. E védőereje miatt a tojással megajándékozottak nagy becsben tartották a hímes tojásokat, ezt mutatja a még ebből az időből eredeztethető mondásunk – úgy bánik vele, mint a hímes tojással - mert óvja, védi. Ezért készült annyiféle mintájú tojás, hiszen minden tojás egyénre szabott volt.

 

Hazánkban már avarkori sírban is találtak festett, karcolt díszű hímes tojást, ezt a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus sírba is helyeztek díszített tojást, ezt a hagyományt szinte napjainkig őrizték a bukovínai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között is szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként húsvéti tojást adtak keresztgyereküknek. A böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából sem hiányozhatott, a megszentelt tojásokat a családtagok együtt fogyasztották el húsvétvasárnap. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn hímes tojást. A hímes tojás készítés a húsvéti hagyománykör egyik legerőteljesebb összetevője. Nem okoz gondot a hagyományos mintakincsből merítve a mai ízlésnek megfelelő hímes tojásokat készíteni.

 

Nem csak a nők készítettek hímes tojást, bizonyos tojásdíszítési technikákat a férfiak gyakoroltak, ilyen volt például a tojáspatkolás, mellyel kimagasló kovácsmesteri tudásukat is bizonyították, de a vakart vagy kotort tojásokat is nagyobbrészt férfiak díszítették, mert az éles szerszámmal történő minták bekarcolása fizikai erőt kívánt.

Az asszonyok, lányok írókázott tojást készítettek, melyet vagy megfestettek, ekkor az írókázott rész maradt világosan, vagy metszettek, azaz ecetbe vagy savanyúkáposzta lébe áztatták a tojást, így az írókázott rész maradt sötét. Az írókázás azt jelenti, hogy a mintát méhviasszal rajzoljuk rá a tojásra. Ehhez írókát, más néven keszicét, használtak. Ma ezt helyettesíthetjük viaszkrétával, persze ezzel bonyolult vékony vonalakat nem tudunk elkészíteni.

 

 

SeKa

 
 

Képek

tmretezs 10.jpg