Az idő megsötétítette a képet. Nos, így vagyunk Anglia 1850-es éveivel is. Clayton és Rowbotham kutatásai nyomán egyszer csak kivilágosodott a kép - és elsötétült a mi korunk. Ismerkedjünk meg hát ezzel a merőben új képpel. A csecsemő és gyermekhalandóság, mi tagadás, tényleg nagy volt, hiszen nem voltak még antibiotikumok. Ám a fiatalkort megért nők átlagosan 73 évig, a férfiak pedig 75 évig éltek. Nocsak! Az antibiotikumok, a milliónyi gyógyszerek, a szervátültetés, a fantasztikus sebészeti technika, a műszív, a lélegeztető gép és még sorolhatnám az orvostudomány vívmányait, nos mindezekkel együtt a nők várható élettartama 73 év, a férfiaké 69. Nem, nem írtam el semmit. 160 év alatt látszólag nem történt semmi. Azaz, dehogyis nem. Az orvostudomány, a higiénia, a lakhatási viszonyok, a közbiztonság, az élelmiszerellátás hihetetlen fejlődése volt csak képes ellensúlyozni a népesség életképességének rohamos romlását. 1850-ben az orvoslás még a baktériumokról sem tudott, emlékezzünk csak Semmelweis küzdelmeire a kézmosásért. Nos ebben a korban napi 16 óra kemény fizikai munkával tovább éltek, mint ma. Mi hát a titka annak, hogy 1850 és 2011 összevetéséből ez a sötétnek hitt kor kerül ki győztesen? Nézzük a betegségeket. A cukorbetegség olyan ritka volt, mint ma egy egzotikus betegség. Szívinfarktus gyakorlatilag nem volt, 1871-ben írták le az első esetet. 1920-ig az orvosok számára olyan ritkaságnak számított, hogy nem ismerték fel. A tüdőrák fehér holló volt; amikor egy eset boncolásra került, csodájára jártak az orvosok, mondván, ilyet talán többet életükben nem látnak. A rák ugyancsak igen ritka betegség volt, és ha valaki mégis rákos lett, minden kezelés nélkül is 10-15 évig is elélt vele. Nézzük a táplálkozást. A kutatópáros, miután felsorolták, mennyi zöldséget, gyümölcsöt, húst, belsőségeket és magvakat fogyasztottak az akkori emberek, végül elemzésüket így foglalták össze: "sok tekintetben tehát, ez emlékeztet a paleolit táplálkozás mai szószólóinak étrend ajánlásaira". Mi az a paleolit táplálkozás, és miért nem okoz szívbetegséget, cukorbetegséget, rákot? Egyáltalán, komoly kutatók mit jönnek elő ilyen divathóborttal? Paleolit táplálkozásnak hívjuk azt az étrendet, amit a földművelés kialakulásáig, azaz kb. 2 millió évig az ember evolúciója során megszokott. E táplálkozás lényege, hogy "edd azt, ami a környezetedben megterem és ehető". Mi történt 1850 óta, amitől folyamatosan növekszik a szívhalálozás, rákos halálozás, elhízás, cukorbetegség, stb.? Csak annyi, hogy finomított szénhidrátok (gabonafélék, burgonya, kukorica, rizs, cukor) fokozatosan eluralták az étrendünket. A finomított szénhidrátok fogyasztásával lineárisan nőtt az elhízottak, a szívbetegek, a rákbetegek és a cukorbetegek aránya. Lehet okolni a géneket, a környezetszennyezést, a sugárzást, de nem ezek okozzák a nyugati civilizáció betegségeit. A képlet roppant egyszerű: a túlzott kalóriabevitel elhízáshoz vezet, az elhízás metabolikus szindrómát okoz, a metabolikus szindróma talaján kialakul a cukorbetegség, a szívbetegség - és a rák. A ráksejt cukrot eszik, és a rák legnagyobb kockázati tényezője az elhízás. Próbáljon meg egy diesel autóba benzint, vagy egy benzinesbe dieselt önteni: nem fognak elindulni, hanem tönkremennek. Az emberi szervezetet a természet alacsony kalóriasűrűségű étrendre tervezte. A nagykalóriájú, gyorsan felszívódó szénhidrátoktól tönkremegy. Ha összevetjük a két kort, akkor a különbség az, hogy 1850-ben az emberi szervezetet nagyjából rendeltetésszerű üzemanyaggal használták, ma pedig folyamatosan mást töltenek bele, mint ami való neki. A modern orvostudományi kutatásokból egyre világosabb, hogy korunk nyomasztó betegségei döntően a finomított szénhidrátok eluralkodásával függnek össze. Mit gondol, mit mondanának, ha bevontatná a diesellel megtöltött benzines autóját a szervizbe? Szerintem összenéznének a szerelők és megkérdeznék: asszonyom/uram, nem hallott arról, hogy az autók csak azzal mennek, amire tervezték őket?
További tényekről tévhitekről tájékozódhat itt. |
Képek |